Biográfus

A széles érdeklődési köréről híres Kosztolányi Dezső különösen nagy könyvtárral büszkélkedhetett. Felesége összegzése alapján élete folyamán „körülbelül nyolcezer könyvet gyüjtött össze. Francia, angol, német, olasz, spanyol nyelven. De egy-két könyvet olyan nyelven is megőrzött, amelyet nem tudott.…

Kosztolányi élete utolsó éveiben többször meggyónt, a halálos ágyán pedig fölvette az utolsó kenetet. A gyónásról maga is említést tesz ebben az időszakban följegyzett beszélgetőlapjaiban („Nagyon félek, hogy meghalok / Fuldoklom Hivd Pásztort Pásztort / Most tudom, hogy mi a katolicizmus. /…

Ötvenedik születésnapja alkalmából Kosztolányi Dezső egész lírai életművét felölelő reprezentatív gyűjteménnyel jelentkezett. A Révai Testvérek által közreadott összeállításban (Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei) 1907 és 1935 közötti alkotások szerepeltek, az önállóan megjelent kötetek…

A 20. század első évtizedeiben nagy népszerűségnek örvendett Bicsérdy Béla egészségtudatos fölfogása, aki a természetes életmódhoz való visszatérés elve alapján a hústól és a főtt ételektől való teljes tartózkodást hirdette. „Bicsérdisták vagyunk. Én kezdtem. Valamit ki kell találni, valami…

A Stílgyakorlatok címen futó szemináriumi félévek sorozata – egyetemi évei és irodalmi indulása szempontjából egyaránt – meghatározó fórumot jelentett Kosztolányi Dezső és pályatársai számára. A Négyesy László professzor által vezetett foglalkozások nem pusztán egyetemi órák voltak, hanem…

Bár Kosztolányi mester lefordította Rudolf Lothar A fenevad című színművét, darabjaitól nem volt elragadtatva. Az akkori kritika szerint egyébként A fenevadon is sokat segített, hogy Kosztolányi ültette át magyarra, mert amúgy nézhetetlen volt. A Budapesti Hírlap konzervatív munkatársa például így…

A Koszolányi és Karinthy által szerkesztett Esztendő című havilap 1918. áprilisi számában interjút olvashatunk Ferenczi Sándorral. A világháborús időszakban Kosztolányit erőteljesebben foglalkoztatta a freudizmus, amit többek között az is igazol, hogy 1918. szeptember 28–29-én részt vett az MTA…

„Kosztolányi Dezső nem vállalt ugyan politikai szerepet az őszirózsás forradalomban – sőt, nem igazán ragadta magával az euforikus hangulat sem –, újságírói minőségében azonban jelen volt, és cikkeivel a haladó szellemű és a változásokat üdvözlő orgánumokban szerepelt. A diadalmas forradalom…

„Kosztolányi Dezső 1917 áprilisában kezdett el belső munkatársként dolgozni a Pesti Napló szerkesztőségében, ám már korábban is (1916 nyarától) jelentek meg írásai a lapban. Eleinte a Világban végzett munkával párhuzamosan tevékenykedett itt, majd később – 1917 októberétől – már csak a Pesti Napló…

Az első világháború kitörése előtti hónapokban Kosztolányi Dezső fordításában jelent meg Harry J. Benrimo és George Hazelton A sárga kabát (The Yellow Jacket) című egzotikus – távol-keleti kultúrával foglalkozó – színdarabja, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában. A kötetbeli…

Az 1916-ban napvilágot látott Tinta című kötet vegyesen tartalmaz prózát és lírát, illetve fontos szerepet kap benne a háborúellenes politika. […] A munka megjelenését követően Kosztolányi lelkesen számol be kiadójának az egyre szaporodó híradásokról: „A Tintá-ról még a múlt héten írt A Nap, a…

Hogyan találkozott Kosztolányi Dezső a szabadkőművességgel? A tízes évek elején a Világ című szabadkőműves napilap szerkesztőségében dolgozott. Az itteni, illetve ezenkívül még a Budapesti Naplónál végzett újságíró tevékenysége révén is kapcsolatba kerülhetett a mozgalommal. Sőt, a Nyugat szerzői…

1904-ben, Molnár Géza sajtó alá rendezésében a Singer és Wolfner újra kiadta Makai Emil, fiatalon (1901-ben) elhunyt költő–drámaíró–műfordító műveit. A Budapesti Szemle ebből az alkalomból bírálta Makai munkásságát, fölöslegesnek ítélvén a kiadást. Kosztolányi Desiré azonban másként gondolta. A…

Desiré mester költői kérdését mi is föltesszük ebben a hőségben, amikor még a toll is akadozik. Nem is írunk ezúttal semmit. Idézzük inkább a Mestert, akinek még a kánikuláról is volt néhány magvas megjegyzése! 36,3° Olyan meleg van, hogy az íróasztalomon megáll egy…

Nem egy szektorban előfordul, hogy az emberek dolgoznak, dolgoznak, aztán a fizetség csak késik vagy tán sosem érkezik meg. Már a 20. század elején is akadtak hasonló esetek. Kosztolányi Desiré például nem egy ízben Tevan Andortól, könyvkiadójától próbálta kikönyörögni az…

Nem nehéz összehozni Kosztolányi Desiré munkásságát a gasztronómiával! A május elseji „sörvirsli-hagyományt” ugyan nem folytatjuk, ám helyette – mintegy kárpótlásul – igazi ördögi lakomával állunk elő! Desiré mester talán a – szó szerint – legzaftosabb cikkét…

Ady monográfusa, Bölöni György izgalmas fölfedezéseket tett Kosztolányival kapcsolatban. Tihanyi Lajos fauvista-kubista (kubista expresszionista) képe alapján mélylélektani elemzésre vállalkozott. Nem a művészt analizálta, nem is saját magát mint befogadót, hanem a modellt, aki…

Kosztolányi Desiré 1929-ben megírta híres Ady-ellenes pamfletjét, melyre igen sok író reagált. Ezúttal – néhány jellegzetes idézet kiemelésével – Márai Sándor szövegére szeretnénk fölhívni a figyelmet, aki (Desiré mesterhez hasonlóan, bár más tónusban)…

Mikos János báró, a hazai szellemidéző műhelyek egyik vezéralakja a következőképpen foglalta össze a „modern spiritizmus” lényegét: „a szellemekről szóló tan, és a lélek halhatatlanságának bizonyítéka; kutatja az ember létezésének okát, származását és…

Kosztolányi mester szerette a bolondokat. Hogy miért? Talán mert tudta, "bolond lett a bölcsből, most a hazug az igaz, tenni kéne valami jót, hogy találhass vigasz" (Hobo). Látogatás a zártosztályon „Benyitottunk a zárt osztályra. Körülözönlöttek ifjúkori novelláinak kedves…

Arthur Schnitzler osztrák drámaíró eredetileg orvosnak tanult. Az egyetem után szakasszisztens, majd ideggyógyász lett. Apja halála után azonban fölmondott a klinikán, és megnyitotta saját rendelőjét. 1890-től kezdve barátaival, Hugo von Hofmannsthallal és Richard…

Kosztolányi mester a 20. század legelső éveiben a Baross Kávéház Balszélfogó asztaltársaságának volt tagja. Ebből az időszakból származik Halasi Andor anekdotája, mely Hevesi Sándor és Ódry Árpád vitájáról tudósítja az olvasót. Kosztolányi is hallotta a Nemzeti Színház…

"Emerson 1803-ban született Bostonban. Egy bostoni templomban unitárius prédikátor – unitárius apostolnak nevezik – majd otthagyja papi állását, Európába jön, ahol megismeri irodalmunkat, mely végzetes hatást gyakorol reá. Írásaiban is: pap és prédikátor. A természet,…

"Musset 1810-ben született Párizsban. Orvosnak, aztán jogásznak készült. Victor Hugo és iskolája, a romantikusok, olyan hatást gyakoroltak rá, hogy ő is e színes és lázas harcba állott, megjelentette első verseskönyvét, mely egyéni, finom hangjával, színpompájával,…

"Rainer Maria Rilke 1875 december 4-én született Prágában. Itt nevelkedik és a cseh óváros – zegzugos utcáival, piszkos házaival – mély emléknyomot hagy benne. Élete zajtalan. Tanulmányútra megy Münchenbe és Berlinbe, később Olaszországba és Oroszországba, azután…