Biográfus

2000 végén. Egy doktoris évfolyamtársam vitt el hozzá először. Akkor még a vámpírokat kutattam. Úgy két órát voltunk nála – a lány, a férje meg én. A házaspár egyfolytában beszélt, elég rendesen „menedzselvén” magukat. Bizonygatták, hogy ki mindenkit ismernek, milyen remek karrier előtt állnak stb.…

A Tanácsköztársaság idején (1919) történt, hogy az írókat ún. kataszterbe sorolták. Aki ennek tagja lett, az havi pár ezer koronát kapott – legalábbis ez volt a terv, és valóban sokan kaptak is „előleget” megírandó műveikre. A nagy „reformálás” fő célja az volt,…

Előfordul, hogy szépíróknak is filológiai kutakodásra van szükségük, témaválasztásuk okán. Gondoljunk csak Umberto Eco regényeire, vagy bármilyen dokumentarista igénnyel is föllépő munkára. Federico Andaházy-Kasnya például A harmadik nővér című művét Lord Byron egyik…

Tevan Andor elsőként Dapsy Gizella (költői álnevén Nil) verseskötetét készítette el, akinek későbbi férjén, Rozsnyay Kálmánon keresztül megismerte a New York kávéház íróit. Első nagyobb sikere Major Henrik és Kürthy György karikatúráinak megjelentetése volt. Ezt követte…

Balázs Béla nem várta a sült galambot. Nem várta az állami támogatást, sem a szponzorokat. Nem várta a vállveregető és befolyásos "jóakarókat". Blöffölve, hogy megvan a fedezet, belevágott. Önállóan, egyedül. Ő maga járt ki mindent. Ő szervezte a sajtót, a közönséget, a…

A Budapesti Napló fénykorában a főszerkesztő Vészi József volt. A napilap munkatársai között az 1900-as évek legelején Ady Endrét, Biró Lajost, Csáth Gézát, Erős Gyulát, Hegedűs-Bite Gyulát, Kabos Edét, Lengyel Gézát, Molnár Ferencet, Pfeiffer Ignácot, Rózsa Miklóst és…

Ezúttal Tarján Vilmos kalandos életútjáról szólunk pár szót. Ő volt az, aki úgy lett társtulajdonosa a New York Kávéháznak, hogy egy vagyont nyert kártyán. Egyik visszaemlékezésében le is írja, milyen taktikát követett: „Akkoriban kitünően játszottam, hazárdot épúgy,…

Szomorú az idő, szomorú a kedvünk! Mi másról anekdotázhatnánk hát, ezen a keserédes, novemberi hangulatú, koranyári napon, mint a temetésekről?! Választásom, teljesen önkényes módon, éppen Ady Endre temetésére esett. A sztori csattanója pedig éppen Molnár Ferencen…

Robert Louis Stevenson regénye, a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete 1886-ban látott elsőként napvilágot, Charles Longman kiadásában. Stevenson eredetileg Longman irodalmi havilapjában – ahol többek között Thomas Hardynak és Rudyard Kiplingnek is megjelentek írásai –…

Nem, nem a rendőrségen történt. Herczeg Ferenc akkor köpött egy jó nagyot, amikor bemutatkozott neki Somlyó Zoltán. Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső barátja meglehetősen öntörvényű, vadóc figura volt. Kosztolányi kimért stílusú, szigorúan rideg apai nagyanyja – Kádár…

Köztudott, hogy Kosztolányi mester és Ady Endre, a korszak sztárköltője között nem volt felhőtlen a viszony. Sokan Kosztolányi féltékenységéről is beszélnek. A nyolc esztendővel idősebb Ady – ami fiatalembereknél azért jelentős korkülönbségnek számít – egyszerűen csak…

„Csuka Zoltán a Képes Vasárnap 1929. május 19-i számának Nagytakarítás rovatában Joe Pardy ausztráliai író Berlinben meghalt című hosszabb közleményében könyörtelenül leleplezi a Bácsmegyei Napló melléfogásait, a közvélemény felelőtlen tájékoztatásán…

Kosztolányi Dezsőné kevésbé ismert naplójegyzeteiből és más töredékes írásaiból szemezgetünk: Álom, 1935. május 13-án Didének, az uramnak vastag könyve jelent meg, egy regény. Talán telepesekről, vagy miről, akik magyarok és Franciaországban, vagy Amerikában élnek.…

"Egy fiatal írónk Csáth Géza, aki nagyon büszke arra, hogy a legkifogástalanabb európai életet éli és rajongó híve a zsentlmén-formáknak, egy este rossz társaságba került. A bohém kollégák magukkal csalták és vígan pezsgőztek egy kávéházban. A zsentlmén író késő…