Biográfus

A Biográfus blog főként életrajzi vonatkozású témákkal foglalkozik. Anekdotákat, leveleket és egyéb dokumentumokat közlök olyan alkotókról és alkotóktól, akiknek kalandos életútja a mai napig érdekelheti a nagyközönséget. Rovataimat önkényesen választottam, saját ízlésvilágomnak megfelelően: Anekdota, Asszonyéletrajzok, Gondolatok, Gótika, Kosztolányi, Szerelmi szál, Velence. Jegyzeteim olvasásához kellemes időtöltést kívánok!
Arany Zsuzsanna

Címkék

ady endre (6) ajánló (9) alfred de musset (1) angyal (1) arthur miller (1) arthur schnitzler (1) a véres költő (1) babits mihály (2) balázs béla (1) beköszöntő (1) bicsérdizmus (1) bölöni györgy (1) csáth géza (2) czesław miłosz (1) dénes zsófia (1) denis diderot (1) desire kalandjai (3) életrajz (11) előadás (1) ernst toller (1) ezra pound (1) fehér klára (2) ferenczi sándor (2) florian (1) francisco goya (1) francois villon (1) freud sigmund (2) frida kahlo (1) füst milán (1) gasztronómia (1) georges bataille (1) george gordon byron (2) george sand (1) gerinc (1) giacomo casanova (3) gondolatok (8) göndör ferenc (1) gótika (3) Hasfelmetsző Jack (1) hatvany lajos (2) henry james (2) jászai mari (1) jean starobinski (1) józsef attila (1) juhász gyula (1) kánikula (1) kapcsolódások (1) karinthy frigyes (5) károlyi mihály (1) kávéház (1) könyvajánló (4) könyvtár (1) kosztolányi (52) kosztolányi dezsőné (13) lányi hedda (1) lovas ildikó (1) mágnás elza (2) makai emil (1) márai sándor (1) marilyn monroe (1) marinetti (1) marquis de sade (1) michelangelo da caravaggio (1) mindenszentek (1) mme chaglon üzletei (2) molnár ferenc (1) morfinizmus (1) nekrológ (1) németh andor (1) nemzeti színház (1) nyikolaj bergyajev (2) osiris (1) őszi reggeli (1) pesti napló (1) pók-románc (1) programajánló (2) rainer maria rilke (1) ralph waldo emerson (1) réz–pál (1) richard wagner (3) robert louis stevenson (2) rózsaketrec (1) scorsese martin (1) somlyó zoltán (1) spiritizmus (1) szabadka (3) szabadkőművesség (2) Szegedy-Maszák Mihály (1) szeretet (1) színház (1) Tanácsköztársaság (1) tarján vilmos (1) tevan andor (2) thornton wilder (1) tihanyi lajos (1) victoria francés (1) vígszínház (1) walt whitman (1) william blake (1) zempléni árpád (1) Címkefelhő

CSS

by Dániel Végh

„Nincs az a billikomos agár”… Kosztolányi és az őszirózsás forradalom

2016.10.29. 14:29 An-jou

„Kosztolányi Dezső nem vállalt ugyan politikai szerepet az őszirózsás forradalomban – sőt, nem igazán ragadta magával az euforikus hangulat sem –, újságírói minőségében azonban jelen volt, és cikkeivel a haladó szellemű és a változásokat üdvözlő orgánumokban szerepelt. A diadalmas forradalom könyvében közölt tárcájában például így vall a Károlyi-féle forradalom napjairól: »Sohase felejtem el, milyen komor, biztos és nagyszerü hatást gyakoroltak reánk, szegény szárazföldi patkányokra a matrózok, az első bátor lázadók, akik sötétkék bluzukban, arcukon ezer viszontagság fanyar emlékével, kezükben egy zord forgópisztolylyal, ültek az Astoria egyik szobájában. A szálloda hallja és étterme ezen az éjszakán egy óceánjáróhoz hasonlitott. […] Azt lehetne mondani, hogy ebben a forradalmi hullámjárásban többé-kevésbbé mindenki tengeri betegséget kapott, csak ők nem. Edzetten, sötéten nézték az eseményeket. Más viharokat is láttak.«

Az események sodrában Kosztolányi szerepköre elsősorban a megfigyelőé volt, semmint az aktív résztvevőé. Molnár Ferenc azonban leír olyan esetet is, amikor (október 31-én, hajnalban) Gellért Oszkár, Lakatos László, Jákó János és Kosztolányi társaságában vonultak át Budára a Margit hídon, s maguk is valamennyire részeseivé váltak a forradalmi eseményeknek. Beszámolóját hosszabban idézzük: »A reggelnek ez az az órája, mikor a munkások csapata szokott a hidon átjönni. Olyasmit láttam, amit még soha: a hid tele volt. […] Minden második ember katona volt. Már akkor alig egy-két katonának volt sapkarózsája. A forradalom még nem volt ötórás és már megjelent a fehér őszi rózsa a katonasapkákon. Harsogott a hid a kiáltásoktól, az éljenzéstől […] csak utóbb konstatáltuk, hogy egy percre se hagytuk abba magunk se a kiáltozást; szinte öntudatlanul vettünk részt ebben az orditó, rövidmondatos társalgásban, amit ott akkor az egymással szembejövő emberek folytattak. A budai hidfőnél körülbelül egy félszázadnyi gyalogság állt a hidfő két oldalán. Mindnyáján sapkarózsa. Lábhoz tett fegyver. Egy főhadnagy az ut közepén. Ezek még császári és királyi osztrák-magyar katonák voltak. Tegnapi katonák. Megkérdeztük tőlük:

– Tudjátok, mi történt az éjszaka?

Kórusban feleltek:

– Nem tudjuk.

A főhadnagyuk idegesen mordult felénk, aztán mégis a helyén maradt. Ebben a pillanatban megláttuk azokat a jól ismert szegény asszonyokat, akik a hajnali órán ujságcsomagokat tolnak a gyerekkocsiban. Futva mentünk feléjük és nyalábszámra vettünk tőlük ujságot. […] Egyikünk a főhadnagyhoz lépett, köszönt neki. Emelt hangon mondta:

– Főhadnagy ur, ha nem akarja látni, hogy ujságot adunk a katonáinak, forduljon el.

Kedves, fekete fiu volt, kissé izgatottan nézett szét, aztán megfordult. Egy perc mulva hangosan olvasták fel egymásnak a katonák az éjszaka történetét. Köszöntünk s beültünk a Margit-park kávéházba, amelynek ablaka előtt ezek a katonák álltak. Dideregtünk; sáppadt, átfázott arcok hajoltak a forró tea fölé. Mire a teát megittuk, egyetlen egy katona nem volt látható a hidfőnél, az ablak előtt. És akkor már zugott és zengett az egész teli nagy hid, a munkások és katonák csizmakopogós reggeli korzója.« Molnár visszaemlékezésének hitelességét Gellért Oszkár is alátámasztja: »Ez pontosan így történt. Aki a főhadnagyhoz lépett, az én voltam.«

daisy-6.jpg

A Színházi Életben megjelent humoros összefoglaló szintén arról tanúskodik, hogy Kosztolányi az Astoriánál tartózkodott az őszirózsás forradalom napjaiban, és az éjszakákat is ott töltötte. A színházi lap éppen az első éjjel eseményeiről tudósítván részletezi az epizódot, amikor a »magyar irodalom és sajtó jelesei« megijedtek egy kisebb lövöldözéstől, és futásnak eredtek. Ezt a cikket is hosszabban idézzük nem pusztán annak forrásértéke, hanem humora miatt is: »Negyed kettőkor aztán történt valami. […] Egy köztársasági katonákkal zsufolásig megrakott teherautó felvirágozva fordult be az Astoria elől a Károly-körutra. Szembe jött egy másik autó szuronyos csendőrökkel. […] Van, aki azt mondja, hogy a katonák egymás üdvözlésére a levegőbe lőttek és a tömeg ettől megijedt egy kicsit. Viszont van, aki azt mondja, hogy komoly utcai harc volt, gépfegyver söpörte a Kossuth Lajos-utcát, a golyók hallhatóan süvitettek. […] ennél az eszeveszett lövöldözésnél példátlan pánik tört ki. Ekkor volt a nagy szaladás. […] Kosztolányi Dezső a Károly-körútnak vette irányát a kis Balla társaságában. Nincs az a billikomos agár, aki utolérte volna őket.«”

Bővebben lásd az Alföld 2016/októberi számában! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://biografus.blog.hu/api/trackback/id/tr7111913647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása