Biográfus

1929 folyamán került forgalomba Thornton Wilder amerikai dráma- és regényíró Szent Lajos király hídja (The Bridge of San Luis Rey) című könyve a Révai Könyvkiadó gondozásában. A regény első kiadását Kosztolányi Dezső fordította, bevezetővel pedig Gaál Andor látta el, míg az 1935-ös második kiadás…

Köztudott, hogy a századfordulón a kávéház komoly (kulturális) közéleti fórumnak számított. „Térben a New York-kávéház emelete, vagy az Otthon-Kör, vagy a Bristol, vagy a Nyugat szerkesztősége, vagy az Abbázia – mindegy az: időben mégiscsak az volt az a kor, amikor egyszerre több hires irót láttam…

1932-ben Budapesten tartották a Nemzetközi PEN Club kongresszusát. Az ülésszaknak – melyre 22 nemzet 245 írója érkezett – a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A tárgysorozatban szerepelt „a londoni központ főtitkárának jelentése, a Pen Club világdijának odaitélése, számos neves irónak az…

„Valami mélyen tragikus van egy igazi író halálában. Nemcsak egy ember hal meg, hanem még valami. Egy kedély alszik ki, egy sajátosan egyéni látás veszik el, egy világ szűnik meg mindörökre. Nincs mód pótolni. Az író univerzum és Jules Renard is az. A vére lüktetése, az idegei bizsergése, az…

„Kortársunk, Kosztolányi" – ezzel a címmel közölt nemrég cikket Sándor Zsuzsanna a 168 Óra könyvheti számában. A címet mottóként veszem kölcsön. Ezúttal a Nero, a véres költő (első kiadásban: A véres költő) című regény egyik párbeszédét idézem, Kosztolányi Dezső meglátásainak „örökérvényűségét”…

Nem tudok és nem is akarok „nagy szavakat” írni. Sosem tudtam tirádákat zengeni, mert azt nem érzem őszintének. Amikor doktori hallgatóként „berobbantam” Szegedy-Maszák Mihály irodájába, a következőkkel fogadott:– Magának nem kell tanácsokat adni, mert megy a saját feje után. Nem igaz?– Ez igaz, de…

A címbeli idézet Kosztolányi Dezsőtől származik, egy 1926-os interjújából, melyet a Prágai Magyar Hírlap munkatársának, Szombathy Viktornak adott. A szövegből (többek között!) kiderül, hogy Kosztolányinál a l'art pour l'art irányzat követése nem holmi veleszületett amoralitásból táplálkozott – mint…

Ezúttal az orosz vallásbölcselő, Nyikolaj Bergyajev (1874-1948) gondolatait idézem. A neves filozófus fiatalon még a marxizmussal rokonszenvezett, később aztán – nem utolsó sorban Dosztojevszkij hatására – a vallás és az ortodox kereszténység felé fordult érdeklődése. 1919-ben szellemtudományi…

Közeleg a november, a legsötétebb hónap, a nagy elmélyülések–alámerülések időszaka. Mi sem teszünk mást, mint az emberi lélek mélységeit kutatva ösztönökről és/vagy (/kontra?) humanisztikus törekvésekről elmélkedünk. Mindehhez pedig – "ösztön"-zésül – Freud…

Kosztolányi Desiré már 1917-ben megírta, milyenné válnak az emberi kapcsolatok egy olyan világban, ahol a félelem uralkodik. No, nemcsak a háborús félelmekről van szó, hanem legalább annyira a hátországi civilek félelméről is. Arról az esetről, amikor mindenki gyanússá válik…

"Nem kell a könyv? Tegyék kelendővé, síppal, dobbal, nádihegedűvel. Minden eszköz jó erre. Miután a mi időnkben a hallgatag tárgyak, az iparcikkek is lármát vernek és éjszakánként a fényreklámokról szappanok, mosóporok rikoltoznak, dicsérve önmagukat, hamis önérzetnek…

“Sajtónk egy része – tisztelet a kivételeknek – fázik az »örökbecsű« dolgoktól. Ami örökbecsű, annak »régen-rossz«. Másutt sem uralkodnak rózsás állapotok mostanában. Mégis meglepődve tapasztalhatod, hogy a francia újságok oldalakat szentelnek az irodalomnak,…

Nagy a tudomány hullaínsége. Legalábbis ez derül ki Az Est 1914 februári cikkéből, melyet főként erősebb idegzetű olvasóink figyelmébe ajánlunk: Fényes László: Az egyetemek hullaszükséglete, Az Est, 1914. febr. 10., 9. Lenhossék tanár terve. Ankét az új rend…

A most következő történet rácáfol a tetemre hívással kapcsolatos hiedelmekre. Jól tudjuk, Arany János azonos című balladájában éppen arra a néphitre „játszott rá”, hogy a holttest újra vérezni kezd, ha a gyilkos kerül elébe. A mi esetünk 1907 augusztusára datálható.…

„Minden emberben, minden órában, két egyidejű igény működik, egyik Isten felé, másik a Sátán felé. Az Istenhez fordulás, vagy spiritualitás vágy a fokozatos elmélkedésre; a Sátánhoz fordulás vagy állatiasság, az alászállás öröme!” (Baudelaire gondolata, Georges…

 "Ki merem jelenteni, hogy a jámbor és istenfélő férfiú az emberiség magasabb rendű képviselője, mint az a mozgékony gúnyolódó, aki szívesen nevezi magát »értelmiséginek«, és büszke arra, hogy ügyesen bánik az eszmékkel, amelyeket a saját tulajdonának tekint, bár a…

Villon lázadó szellemisége közismert. Meg is gyűlt a baja a mindenkori társadalommal és a hatalommal. Költészete azonban mind a mai napig erős hatást gyakorol, s nemzedékről nemzedékre száll. Elsőnek Szász Károly kísérletezett a Villon-versek magyarra fordításával. Ezt…

 "Miért van, hogy minél teljesebb az életünk, annál kevésbé ragaszkodunk hozzá? Ez csupán azért lehet így, mert az elfoglalt élet rendszerint ártatlan élet; mert ilyenkor kevesebbet gondolunk a halálra és kevésbé félünk is tőle; mert észre sem vesszük s beletörődünk az…