„Csuka Zoltán a Képes Vasárnap 1929. május 19-i számának Nagytakarítás rovatában Joe Pardy ausztráliai író Berlinben meghalt című hosszabb közleményében könyörtelenül leleplezi a Bácsmegyei Napló melléfogásait, a közvélemény felelőtlen tájékoztatásán botránkozik meg, a polgári sajtó »tudálékos« szerkesztőségét állítja pellengérre. Költőnk a Bácsmegyei Napló 1928. január 29-i számából többek közt idézi Harsányi Zsolt cikkét, aki a nyilvánosság előtt felfedi Joe Pardy, a nem létező ausztráliai író kilétét azért, hogy a jövőben ne történjék nagyobb irodalmi botrány. Arról van ugyanis szó, hogy immár nyolc esztendeje Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és Harsányi Zsolt »jókedvükben és gonoszságukban« találták ki Joe Pardy nevét, hogy hadat üzenjenek az irodalmi nagyképűségnek. Az olyan embertípusnak, amelynek »…fogalma sincs ugyan a dolgok lényegéről, de elszántan vitatkozik piktorokkal képzőművészetről és írókkal költészetről«. Ennek a típusnak a megbüntetésére született meg Joe Pardy! Tudniillik íróink társalgás közben megjegyzést tesznek az »ausztráliai íróról«, esetleg idéznek »munkáiból« és megkérdezik az áldozatot, hogy ismeri-e »műveit«. A megkérdezettek többsége ismerte, sőt… E játék nagyszerű szolgálatot tett a hiú emberek, a sznobság leleplezésére. A dolog azonban odáig fajult, hogy Harsányi Zsolt Joe Pardyt is kénytelen leleplezni ország-világ előtt. Ennek ellenére a Bácsmegyei Napló 1929. február 3-i számában egyszerűen hírt közöl arról, milyen körülmények között halt meg Joe Pardy Berlinben! Ehhez Csuka Zoltán a következő magyarázatot fűzi: »…A legbölcsebb vajdasági szerkesztőség, amely írókat és olvasókat akar a tanári dobogóra kioktatni, egy kicsit megint elvásott a tudásával, mert nemcsak azt mutatta meg, hogy az irodalomról nincs »halvány dunsztja«, hanem azt is, hogy a saját lapját sem szokta elolvasni, mert ha megtenné, rájött volna arra, hogy Harsányi Zsolt épp a Bácsmegyei Napló hasábjain leplezte le Joe Pardyt, aki most a Bácsmegyei hasábjain meghalt. Másként ezt úgy nevezik, hogy az újságírás csődje és a vajdasági írástudók szégyene. No meg, hogy Harsányi szavaival éljünk, azoknak az embereknek a szégyene, akik itt a Vajdaságban irodalmat akarnak irányítani és Joe Pardy híreknek ugranak be. Ezek ítélkeztek itt vajdasági elevenek és holtak felett. Eddig. Reméljük azonban, ezentúl már nem igen…«”
(Forrás: Magyar László: Csuka Zoltán és a szabadkai polgári sajtó, in – –: Tovatűnő évszázadok. Egy levéltáros írásaiból, Szabadka: Életjel, 2001, 140.)